Az Egészségügyi és Társadalmi Iskolából, az Üzleti Kutatási Központból és a Cambridge-i Egyetem Szociológiai Tanszékéből brit tudósok egy csoportja úgy döntött, hogy meghatározza, milyen "dózisokban" hat jól a munka az emberekre, és milyen dózisokban - rosszul.
Ehhez a 2009 és 2018 között végzett több mint 70 000 brit lakos körében végzett felmérés adatait használták fel. A résztvevők 9 év alatt számos változást tapasztaltak a munkanap hosszában: minden szakaszban felmérték pszichés állapotukat, és válaszoltak a szorongással és alvásproblémákkal kapcsolatos kérdésekre.
Kiderült, hogy a munkanélküliségből adódó mentális egészségügyi kockázatok 30%-kal csökkennek, ha a férfiak a munkanélküli vagy a szülési szabadságról heti 8 órában fizetett munkára költöznek. A nők esetében ez a „norma” 20 óra volt. A tudósok szerint ez a munkaórák száma lehetővé teszi az önbecsülés és a kommunikációs lehetőségek fenntartását.
Érdekes módon a heti nyolc óránál hosszabb munkavégzés nem vezetett a közérzet javulásához. „A munkanélküliség káros lehet az egészségre, az önbecsülésre, a státuszra… Most már van némi fogalmunk arról, hogy mennyi fizetett munkára van szükség ahhoz, hogy a foglalkoztatás pszichoszociális előnyeit kihasználjuk – derül ki. Ami elég kevés” – mondták a tanulmány szerzői.
Ezek az adatok a jövőben fontossá válhatnak, amikor a munkakörök nagy részét a gépek és a mesterséges intelligencia veszi át. Szakértők ebben az esetben olyan megoldásokat javasoltak a politikusoknak, mint az "ötnapos hétvége", a napi két órás munkavégzés, vagy az éves szabadság több hónapra emelése. Ugyanakkor észrevették, hogy a munkaidő csökkentése előnyös lehet: az emberek megtalálhatják az egyensúlyt a karrier és a magánélet között, nőhet a munka termelékenysége, csökken az ingázásból származó szén-dioxid-kibocsátás, ami jót tesz a éghajlat.
A társadalmi egyenlőtlenségek növekedésének elkerülése érdekében azonban a munkaidő csökkentésének mindenkit érintenie kell. A tudósok azt is észrevették, hogy nemcsak a munkanélküliség káros az emberi elmére, hanem a „alacsony ellenőrzési szinttel, magas követelményekkel, megbízhatatlan munkával és tisztességtelen fizetéssel” végzett munka is.
Társadalmunkban a munkamániát támogatják. A tudósok azonban úgy vélik, hogy a lehetőségek határán elkezdeni „keményen dolgozni” mindenképpen sikertelen döntés. A részletekért lásd: Miért rossz ötlet az újrahasznosítás a karriered és az egészséged szempontjából.